Eleddig ilyen címmel bosszantóan kevésszer cikkezhettek magyar oldalakon a 2008-as pekingi olimpiáról. Azonban amit eddig ma láttunk, az minden okot megadott erre. Tudom, hogy még nincs vége a napnak, sőt, azt is, hogy a mai napon is voltak csalódást jelentő eredmények és részeredmények, de ez mind-mind a feledés homályába merül az igazi HŐSTETTEK mellett.
Kezdődjék az eredmények szemléje egy szenzációs MAGYAR ARANYÉREMMEL, amely olimpiai csapatunknak az első. Ebben a számban 1968 óta magyar sportolónak nem szólt a himnusz. Most, 40 év után, kenu egyes 1000 m-en VAJDA ATTILA zárta le ezt a periódust. Szenzációs versenyzéssel agyonverve a mezőnyt, ezzel büszkévé tett 15 millió, még az olimpián is sok csalódást átélő magyar embert. Ráadásul a kenu érmeinknek KOLONICS GYÖRGY tragédiája óta külön értékük van. Nem szeretek olyat írni, amit már sokan leírtak és mondtak, de ezúttal kivételt teszek: a hatalmas sokkot átélt kenusaink eggyel többen ülnek hajóikban mint az ellenfelek.
Folytatásul jöjjön egy kevésbé fényes, szerzőit kevésbé boldogító, de mindenképpen dícséretes érem: a magyar női kajak négyes 500 m-es számában született meg az ötödik ezüstünk Pekingben. A KOVÁCS KATALIN, SZABÓ GABRIELLA, KOZÁK DANUTA és JANICS NATASA alkotta kvartett papírformának számító második helyet szerzett (ugyanis a németeket 1992 óta olimpián senkinek sem sikerült legyőznie). A lányok mégis csalódottak, mert úgy érzik, több volt bennük, ennek ellenére (és ez talán nem csak az én véleményem) minden dicséretet és gratulációt megérdemelnek, elvégre mégiscsak egy olimpiai ezüstéremről van szó.
Végére hagytam a legnagyobb szenzációt, a legszebb, legfényesebb sikert, és amire sokan a legbüszkébbek lehetünk. Amit Vajda aranyánál leírtam, az itt talán mégjobban érződött. A KOLONICS helyét átvevő KISS TAMÁS, valamint KOZMANN GYÖRGY meglepték az országot, meglepték a világot, hatalmas szenzácót jelentő bronzérmük alighanem a legnagyobb teljesítmény az olimpián. Nemcsak a magyar csapaton belül...