..a válsz ismét igen.. ..talán egy kicsit több figyelmet érdemelnének a médiától, hiszen lírikai tudásuk már-már költői magasságokba emeli a 2 rímfaragót. Lehet a reppzenét nem szeretni, de a 2 MC úgy csavarja ki a magyar nyelvet ahogy eddig talán senki, ezelőtt a tálentum előtt pedig mindenki csak fejet hajthat:
álljon a tovább után az est.hu lemezkritikája példaként, alább pedig egy link ahol még számos neves és kevésbé neves kritikus fényzi a 2 phiút, legvégül pedig a bkFM rádió felvétele és riportja a srácokkal!
EstHU
Rendesen egy ilyen debütlemezt kiadó független lemezcég a lokális szakma komoly elismerését zsebeli be. Az Akkezdet albumot már kézbe fogni kellemes, a sci-fi borító kidolgozottságára nem lehet panasz, elkötelezettséget sugall. Kihajtogatható, benne a szövegek, valahogy így kell ezt - és ezt lehet elmondani Bobakrome produceri és mastering munkájáról is, a lemez kimondottan jól szól. Az alapokat Saiid jegyzi, õ szintén jó munkát végzett, és ha a színvonal nem is egyenletes, azért összejöttek gyilkos tételek. A Van gond lassú, masszív elektronikus breakje árasztja a legsajátosabb hangulatot, de a legjellemzõbbek a kövér basszusok, kegyetlenül találó szemplerekkel. Mindjárt a nyitó Akkezdet…, de a Lé, vagy Az elvarázsolt dollár is terrorizálnak, a spangli-témát alaposan körüljáró 2 fél laza, bólogatós cucc, de a csúcs a klasszikus fos – himnusz-flash párosítást hozó Mivel játszol. És akkor nem ejtettünk szót az Oldalwizrõl, amelyben a refrén fúvósrészlete roppant disszonáns az alapdallamhoz képest, mégis – vagy épp ezért – üt. Egy bemutatkozó albumról ennyi kiemelhetõ motívum, több mint tisztességes.
A lemez hosszú, mondhatni tele van, 27 track, ebbõl nyolc skit, ezek viccesek, többségük a Gyûlölet címü francia filmbõl és a zenekar közremûködésével készült Egy hét címû magyar rövidfilmbõl származik, a sokadik hallgatásnál azonban már léptetni kell – ennyi bajunk legyen mindössze. Mivel igazi hiphop a stílus, természetesen a szkreccsekre nagy gondot kell fordítani, Saiid is húz, de a javát Q-Cee, a Vinyl Warriorz DMC-bajnoka hozza, kitûnõen. Élõben az alapok javát egy ideje már bakelitrõl tolja Saiid, profi, nincs mese
Nem használok szalvétát, ha poétát eszek – ez Újonc, a két Szöveges Professzor egyike, velláján a legújabbkori magyar literatúra veleje, Kovács András Ferenc meg Parti Nagy leginkább, ettõl ragacsos a száj. Bejön, hogy az atom sztorit proton-elektron helyett több szóra oszthatom / én csak elragozgatok, amíg te elrágózgatol / nem mondod, hogy csóró a szókészletem… Isten õrizz, hang fennakad, lehelet megszegik, amikor a Bret Easton Ellis-regényekbõl ismerõs yuppie-tematikát meg a Kálvin téri semmihaszna kóválygásokat, az alufóliába csavart eufória élvezetét tárgyalva a bv-intézetek szlengkészlete gyerekmondókákra, samponmárkákra, hazai sztárnevekre rímel, ölelkezve vagy bokorban, többnyire minimum nyolc soron keresztül. A szabad asszociáció képessége egy Freudot is zavarba hozna, talán épp emiatt panaszkodnak egyesek a mondanivaló és a koherencia hiányára. Íme a válasz: kéne már írni valami általánosat / valami elgondolkodtatóan ál-talányosat / mint ahogy általánosba’ / vált a lánymosdó állandó témává… Szerencsénkre a fiúk nem alkusznak: Akkezdet a maga nyelvjátékokra épülõ hasonlataival (kocc a pat-Kán, mint a Dzsingisz, miattam iszol te állat, mint a Junkies – közli Saiid, a másik Phiú) az egyik legviccesebb és legeredetibb magyar zenekar, elsõsorban azoknak, akiknek tele van a pöcsük az utcáról-jövök-és-megmondom-a-frankót típusú hiphop-közhelyekkel - no meg azoknak, akiknek hiányzik az IMMC.
9/10
és íme a link: http://wacuumairs.com/waindex.php?show=biogr&artist=Akkezdet%20Phiai
és íme a felvétel: LETÖLTÉS
és íme..
és íme.